Bács-Kiskun megyei Cégkatalógus – Cégek a megyében

Bács-Kiskun megye

Bács – Kiskun megye Magyarország legnagyobb megyéje. Az ország középső részén, a Duna-Tisza között terül el. A 8445 négyzetkilométer terület az ország 1/12 részét teszi ki. Pest megye északról, Jász – Nagykun – Szolnok megye és Csongrád megye keletről, Baranya megye nyugatról határolja. Déli szomszédja Szerbia és Horvátország. Megyeszékhelye Kecskemét.

Történelem

IV. Béla a tatárjárás idején menedéket adott a kunoknak, akiket a Duna – Tisza közén telepített le. A nomád életmódot folytató családok sokszor ellentétbe kerültek a földművelő magyarokkal. Az 1240-es tatárjárás miatt szinte teljesen elnéptelenedett a terület. Ezután IV. Béla végleg letelepítette a kunokat a Kiskunság és Nagykunság köré, akik később felvették a kereszténységet. A török hódoltság idején jó néhány település kihalt, mások viszont megerősödtek. A 15 éves háború idején hadszíntérré alakult a Duna – Tisza köze. 1961-ben kiváltságokat kaptak a megyébe telelepült szerbek, majd megtervezett betelepítések vették kezdetét. A 17. században az elhomokosodás ellen küzdöttek a Bács – Kiskun megye lakosai. A 19. század a homok megkötésével, vízi szabályozásokkal és a polgárosodás elindulásával telt. Az I. világháború veszteségei után nagy reményekkel fogadták az őszirózsás forradalmat a megye lakói. A trianoni békekötés után Bács vármegyének csak egy kis része maradt Magyarország területén, aminek Baja lett a székhelye. A II. világháború sem kímélte a területet, majd a szovjet csapatok fosztogatták a vidéket. Az 1950-es megyerendezés révén alakult ki Bács – Kiskun megye mai formája, és új megyeszékhelyéül Kecskemétet nevezték ki. 1960-70-es években nagy panelépítés indult el, így rengetegen költöztek be a városba. A tömeges költözködés miatt egyes területek teljesen elnéptelenedtek.

Megyei Városok

Kecskeméten kívül 21 városa van Bács – Kiskun megyének: Kiskunhalas, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Baja, Kalocsa, Lajosmizse, Kiskunmajsa, Tiszakécske, Jánoshalma, Kecel, Soltvadkert, Kunszentmiklós, Bácsalmás, Szabadszállás, Solt, Kerekegyháza, Izsák, Tompa, Mélykút, Dunavecse és Hajós.

Bács – Kiskun megye természeti adottságai és éghajlata

A terület három tájegységre osztható: Duna-menti síkság, Duna-Tisza közének homokhátsága és a Bácskai löszhátra. A megye egész területe sík, a legmagasabb és a legalacsonyabb pontja között mindösszesen 80 méter szintkülönbség van. Legalacsonyabban – 94 méteren – fekvő települése Kalocsa, legmagasabb pontja a 174 méter magas Ólom-hegy. Bács-Kiskun megye területén az ország két legnagyobb folyója, a Duna és a Tisza folyik. A legnagyobb állóvizei a Szelidi-tó és a Vadkerti-tó. A terület a legnapfényesebb országrészek közé tartozik, mert magas a napsütéses órák száma. Az átlag éves középhőmérséklet 10-10,5°C körül mozog. Bács-Kiskun megyében kevés csapadék hull.

Népessége és etnikai összetétele

528.000 főt számláló megye egyötöde a megyeszékhelyen, Kecskeméten él. A megye nagy kiterjedése miatt nem tartozik a legsűrűbben lakott megyék közé. A kialakult települések között nem csak városok és falvak vannak, hanem óriásfalvak és a tanyasi létforma is erősen jellemzi. A megye lakosságának túlnyomó többségét magyarok teszik ki, de laknak horvátok, szlávok, németek és romák is a területen.

Gazdaság: Gazdaságilag eléggé eltérő képet mutat Bács – Kiskun megye. Kiskunfélegyháza és Kecskemét környéke fejlett, míg a terület többi része elmaradottabb. Néhány városban – Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Baján – van csak jelentős ipar.

Bányászat: A terület északi része nem bővelkedik ásványi anyagokban, míg a déli részen kőolaj- és földgázlelőhelyek vannak.

Mezőgazdaság: A 19. században az ország legnagyobb gyümölcstermelője volt Bács – Kiskun megye. Manapság 20.000 hektáros területen termelnek szőlőt és az ország legnagyobb kajszibarack termelése folyik a vidéken, de mellette jelentős a rozs, a kukorica és az árpa termesztése is.

Bács-Kiskun megye természetvédelmi tájai

• Kiskunsági Nemzeti Park – 1975-ben alapították meg a nemzeti parkot az alföldi természeti értékek megóvása érdekében. A terület mozaik-szerű felépítésének köszönhetően változatos.
• Bugacpuszta – Az ősborókás mellett a lápok, szikes puszták, homokpuszták és mocsarak váltakozása teszi egyedivé a tájat
• Vörös – mocsár tanösvény – A löszpartok és a tőzeges mocsár különleges madárvilága várja a turistákat
• Fejetéki – mocsár
• Kolon – tavi Madárvárta

Nevezetességek Bács-Kiskun megyében

• Kiskunfélegyházai városháza
• Kalocsai székesegyház
• Kalocsai Érseki kastély
• Gyógy- és Élményfürdő, Kiskunmajsa
• Kiskunsági Nemzeti Park
• Kecskeméti Gyümölcspálinka-főzde és Kiállítás
• Árpád-kori falu, Tiszaalpár
• Hajósi Érseki Kastély, Hajós
• Redl Kastély, Tompa
• Vécsey Kastély, Solt
• 56-os Múzeum, Kiskunmajsa